Villányi borok
VILLÁNYI BORVIDÉK
„Aranyat érő bort” termelnek az ország legdélebbi borvidékén. A hagyomány szerint a borászat itt, e vidéken született. A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is. Területe 1890 hektár. Klímája szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés. A mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti. Talaja lösz, meszes, köves részekkel.
Hazánkban a legkarakteresebb ízű borok a villányi borok, melyeknek híre mára átlépte az ország határait! Villány utcáin hangulatos, szépen felépített pincesorok, présházak árulkodnak a község szőlőgazdálkodásáról és borkultúrájáról. A Villányi-hegy napsütötte oldalainak és talajának köszönhetően kiváló minőségű, karakteres vörösborokat palackoznak a helybéli gazdák. A Villányi Borvidék népszerű borkóstolóin a vidék legjobb boraival koccinthatunk.
A villányi vörösborok karakteres íze kitűnően érvényesül ugyan a vörös és vadhúsok mellett, a helyiek először mégis az évszázados hagyományok szerint, bográcsban, szabad tűz fölött elkészített villányi pincepörkölttel kínálják meg vendégeiket. Bár magát a pörköltet villányi portugieserrel ízesítik, étkezés közben is villányi vörösbor járja hozzá!
Termesztett szőlőfajták
Annak ellenére, hogy Villányt mindenki igazi vörösboros tájnak tudja és tartja számon, a legnagyobb területen telepített fajta az olaszrizling (306 ha). A fehér fajták közül a chardonnay, rajnai rizling, hárslevelű, rizlingszilváni, tramini telepítései jelentősek, a kékszőlők közül a portugieser, cabernet sauvignon, kékfrankos, zweigelt, cabernet franc, és a merlot vannak jelen. Újabban pinot noir és kadarka ültetvényekkel is találkozunk. Mindkét fajta jelen volt már a borvidéken, csupán a háború utáni szunnyadás időszakát élte.
Borstílus
A fehér- és vörösborokat adó szőlőfajták aránya majdnem kiegyenlített a borvidéken, de körzetenként eltérő (fehér bort adó fajták Siklós, kék szőlők pedig Villány környékén), ennek ellenére az uralkodónak mégis a vörösborokat tekintjük. A villányi vörösborokat a lágy portugieser tette közkedveltté, ennek a fajtának a borai a szüretet követő évben elfogyasztandók. A jóval magasabb sav- és tannintartalommal szüretelő fajták borai alacsony tőketerhelés és nagy koncentráció mellett hosszas fahordós érlelést igényelnek, valódi értékeiket 5-6 éves korukban kezdik el megmutatni. Az átlagosnál hosszabb érleléssel kell számolni az új égetett kishordóban érlelt cabernet alapú boroknál, melyek a fogyasztó türelmét meghálálják. Ezek a borok nagytestűek, jó évjáratból (1997-et követően) 15-20 éves korukban is élvezetesek lehetnek majd. A siklósi fehérborok savakban viszonylag szegények, de alkoholban és extrakt tartalomban gazdagok. Bennük elsősorban ne üdeséget, hanem teltséget keressünk.
Portugieser
Értékeit csak meleg termőhelyen mutatja meg, ilyenkor kellemesen lágy savakkal mutatkozik. Bora magában nem tartós, 10-20%-os Kékfrankossal házasítják. Erős hozamkorlátozás mellett újhordós érlelésű változata meglepően szép bor.
Cabernet Franc
A Cabernet Franc illata nem olyan intenzíven fűszeres, mint a Sauvignoné, viszont jó évjáratban hallatlan ízmélységet ér el. Illata szederre, zamata kökény-erdei szamóca-szilva illatokra vezethető vissza. Villány és Szekszárd egyaránt kitűnő termőterületei.
Cabernet Sauvignon
A vörösborok királya. Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt 12% alatt nem lehet. A jó évjáratok nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év, Szekszárdon 5-6 év. Az új kishordós (barrique) érlelés még tartósabbá teszi a bort, de néha nyújtja az érlelési időt is.
Syrah
Viszonylag nagy a hozama, de ehhez gondos metszést igényel. Nagy mennyiségben tartalmaz színező- és cserzőanyagokat, ezért alkalmas tölgyfa hordóban való érlelésre. A jó minőségű bor illata sötét bogyós gyümölcsökre és fűszerre emlékeztet, a bor érése arányában pedig megjelennek állati illatjegyek is. Kitűnő ital nehéz húsételekhez: marha- és bárányhúshoz, vadhoz, szárnyashoz (tyúkot kivéve).
Rosé
A rozé különleges helyet foglal el a vörösborok sorában, mert jóllehet kék szőlőből préselik, a színskálája a lazacrózsaszíntől a málnapirosig terjed. A lé és a szőlő húsa csak rövid ideig marad kapcsolatban a bogyók héjával, s akkor préselik ki, amikor a héjból kioldott színezőanyagok már elérték a kívánt koncentrációt. Ezt követően a mustot ugyanúgy erjesztik, mint a fehérborok esetében. Jól lehűtve, lágyan és illatosan, pompás kísérője az előételeknek és párolt zöldségeknek.
Fehérbor leírásokChardonnay
Franciaországból származó világfajta, ez a szőlő adja a híres francia pezsgők egyik alapborát is. Illata zöldalma- és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet. Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlíthatóan összetett savak. Ízjegyei: érett sárgadinnye, méz, érett bornál a vajasság. Rendkívül elegáns bor, sokáig érlelhető. A túlérett termésből készült borok különlegességnek számítanak.
Rajnai Rizling
Németországból ered, ahol legalább 500 éve – de egyes források szerint már 2000 éve termesztik. A rizling szőlőnek az a tulajdonsága, hogy megőrzi savasságát, miközben cukortartalma gazdagodik, soká eltartható, érő, fejlődő borokat eredményez. A jó rizling gyümölcsös, savkaraktere többnyire markáns. Aromájára jellemző az őszibarack és grépfrút illat.
Hozzászólások